Friday, November 16, 2012

Toldot: a másik elsőszülött

A hetiszakasz elején olvassuk, hogy Rebeka viselős lett egy ikerpárral:

"De tolakodtak a gyermekek a méhében..." (Genesis XXV. 22.)

Miért tolakodtak? Mi okuk lenne egymást megelőzni? Tudjuk, hogy ők Rebeka első gyerekei. A harc lényege, hogy ki legyen az elsőszülött. Ki legyen az, aki az elsőszülöttek előjogaival élhet? De mégis, kik harcoltak itt?
Matthias Stom: Esau and Jacob

Az ikerpárból először Ézsau született meg. Az IMIT forditás a vörös jelzőt használja rá:

"És kijött az első, vörös, egészben olyan, mint egy szőrös köpeny és elnevezték Ézsaunak" (Genesis XXV. 25.)

Ki is volt Ézsau? Az eredeti héber szöveg az אדמוני (ádmoni) szavat használja ott ahol a fordítás a "vörös"-t. Ezt a jelzőt máshol is olvashatjuk a Bibliában: Sámuel első könyvében. Méghozzá nem is akárki kapja meg az "ádmoni" jelzőt. Ez a valaki nem más mint Dávid, akivel Sámuel először találkozik mikor az Örökkévaló kijelöli őt:

"Küldött tehát és elhozta - ő pedig piros volt, meg szépszemű és szép tekintetű - és mondta az Örökkévaló: Kelj föl, kend föl őt, mert ez az!" (Samuelis XVI. 12.)
(megjegyzés: ebben a mondatban a fordító az eredeti héber "ádmoni" jelzőt pirosra fordította, ellentétben az fent olvasott mondattal)

Mit jelent vörös jelző a bibliai kontextusban? Tudom, némileg előre megyek a mondandóm szempontjából, de ha azt vesszük figyelembe, hogy Ézsau a Judaizmus szempontjából nem nevezhető kifejezetten pozitív figurának, akkor nevezhetjük bóknak azt, hogy ugyanazon a jelzőn osztozik Dáviddal, aki később Izrael (egyik) legnagyobb királya lesz. Egyébként a hagyomány szerint a messiás is tőle fog származni. Rasar azt írja tóra magyarázatában, hogy az "ádmoni" azt jelenti, hogy vörös a lényében, tele életerővel és erős akarattal. Ezen kívül, még sok hajjal és szőrzettel születettet. Lásd: "egészben olyan, mint egy szőrös köpeny". A magyarázat szerint ez is a túlcsorduló életerőnek a jele. Mit tudunk még Ézsauról?

"S nagyok lettek a fiuk és lett Ézsau vadászni tudó ember, a mező embere, Jákób pedig jámbor ember, sátorlakó" (Genesis XXV. 27.)

Figyeljük meg, hogy a tóra szembe helyezi a két fiút és az ő tulajdonságaikat. Míg Jákób jámbor volt, addig Észau vadászni tudó ember. Ézsau a mező embere, Jákob meg sátorlakó. Az, hogy a jámbor (תם) mint pozitív tulajdonság jelenik meg Jákobnál az nem kérdés. A jámborságot már tárgyaltuk, még Noéval kapcsolatban. Mit jelent ezzel szembe helyezve a vadászni tudás?
Mindkettejüknél az első kijelentés a természetükre utal, a második a foglalkozásukra. Jákob jámbor volt és a sátor körül foglalatoskodott. Vele szemben Ézsaunak a természetében volt a vadászat. Nem csak a létfenntartásért vadászott, hanem ez a lényének része volt. Röviden, Ézsauban volt kegyetlenség.

Ennek ellenére, ő volt az elsőszülött és ily módon nem volt kevesebb, mint Ábrahám és Izsák szellemi örököse. Még segít a róla történő kép megalkotásához, hogy ezt a örökséget, a legfontosabb dolgot amit azzal kiérdemelt, hogy elsőszülöttként látta meg a napvilágot, egy tál lencséért eladja Jákobnak...

Az utolsó kérés az, vajon mind ezek ellenére miért neki szánta Izsák az áldását és miért nem Jákobnak? Izsáknak egyértelmű volt, hogy Jákob magasabb szellemi és erkölcsi szinten volt mint bátyja. Ennek ellenére egyik oldalról nem akart az isteni döntésekbe beleszólni és elvenni az elsőszülöttséget Ézsautól. Másik oldalról meg tudta, hogy a fiától nép fog származni. Látta Ézsauban az erőt, ami a néppé váláshoz szükséges. Jákobban, aki a sátorlakó volt nem látta.

A már fent említett párhuzam, mely ha korlátozottan is de összekapcsolja Ézsaut és Dávid királyt mutatja, hogy ahhoz, hogy a nép nemzetté váljon szükség van az erőre, ahogy Dávid király tette erőssé a királyságot. Ezzel szemben Dávid, ha még vér is tapadt a kezéhez, nem volt kegyetlen a lényében úgy, mint Ézsau. Ézsau viszont kegyetlen volt és nem volt azon az erkölcsi és szellemi szinten, mint Jákob. Ily módon Ézsau nem volt jogos örököse Ábrahámnak és Izsáknak és nem kaphatta meg az elsőszülöttnek járó áldást. Jákob viszont igen, mert igaz, hogy az erő nem mutatkozott meg benne fiatal korában, de ez nem volt fontos mert a mindenható később adott neki erőt. Viszont a két testvér közül ő volt a jámbor és ezzel kiérdemelte a szellemi örökséget.




No comments:

Post a Comment