Mint már erről többször írtam ezen a fórumon, a teremtés könyve tele van szimbolizmussal. Ősapáink történetei meg olyan helyekre visz el és olyan helyzeteket mutat be, melyek történelmünkben sokszor újra előfordultak. Mindemellett ősapáink jó tulajdonságai, bár bennünk is megvannak remélhetőleg többé, mint kevésbé, példa lehet mindannyiunknak.
Jan Victors: Ábrahám búcsúja Lót családjától
Heti szakaszunk, vájerá, bemutatja a jót, azt aki úgy tűnik hogy jó akarna lenni talán, a rosszat és hogy mi a fizetsége mindhármuknak.
Ábrahám ősapánk a jótetteiről híres. A hagyomány a három ősapa közül őt a "heszed" (חסד), magyarul jótékony, kegyes, kedves, jótevő tulajdonságával azonosítja. Ábrahám sátra híres volt vendég és szélesebb értelemben véve ember szeretetéről.
A múlt héten olvastunk Ábrahám késői megmetéléséről. Ábrahám kilencvenkilenc évesen lett megparancsolva, hogy metélje körül magát és háza népét. Képzeljük el, még éppen csak lábadozik hetiszakaszunk elején, mikor is olvassuk, hogy egy meleg napon kinn ül sátra előtt. Miért ül sátra előtt ilyen helyzetben, kérdezik bölcseink? Válaszuk szerint mert várta, hogy hátha arra jár valaki akit megvendégelhet. És tényleg, ekkor jön három küldött:
"midőn látta, eléjük futott ... Uram, ha ugyan kegyet találtam szemeidben, nem menj tova kérlek szolgádtól ... s hadd vegyek egy darab kenyeret, hogy erősítsétek a sziveteket" Genesis XVIII 3.-5.
Itt ül Ábrahám, lábadozik, most kötötte meg a szövetségét az Örökkévalóval mely kiemeli a többi őt és házát a többi halandó közül. És ennek ellenére rohan három ismeretlenhez, csak hogy megvendégelhesse őket! Ennek megfelelően a jutalom: a három küldött meghozza a próféciát, hogy Sára fiút fog szülni, Izsákot, aki tovább viszi majd Ábrahám örökségét.
A három ember, kik a próféciát hozták az Örökkévaló küldöttei voltak, magyarul angyalok. Az említett három angyalon kívül még megjelenik két másik küldött. Ők viszont nem Ábrahámhoz jönnek, hanem Szodomába. Ő rajtuk keresztül ismerjük meg a másik két vendéglátónkat a hetiszakaszban: Lótot és Szodoma lakóit.
Szodoma lakóira nem érdemes sok szót vesztegetni. Igen egysíkúan fogadják az idegeneket. Napjaink szavajárását használva, meg akarják lincselni a jövevényeket. Szodoma lakói szintén elnyerik "jogos" jussukat.
A város lakóival együtt megsemmisül, annak ellenére, hogy Ábrahám könyörög a megmentésükért.
Megismertük a jót, Ábrahámot, és a rosszat, Szodoma lakóit.
És mi van Lóttal?
Ő már egy sokkal nehezebben értelmezhető szereplő. Mit tudunk róla? Sára és Ábrahám unokaöccse, aki Ábrahám sátrában nőtt fel. Ismerte és elismerte azt a minden jót mit Ábrahám képvisel ebben a világban.
Ő szintén a nap közepén jövevényeket várt Szodoma város kapujában, ugyanúgy mint Ábrahám. A jövevényeket ugyanúgy beinvitálta mint Ábrahám. Mégis, az egészben van valami nagyon hamis. Miért invitálta be a városba a jövevényeket, mikor tudhatta, hogy ezzel veszélybe sodorja őket és saját házát? Mikor a jövevények visszautasították Lótot, ő tovább unszolta őket mint aki nem is a másiknak akar segíteni, hanem saját magának akarja bebizonyítani, hogy másoknak segít. Lót kelletlenségét és ellentmondó viselkedését bizonyítja az saját invitálásának módja:
"És mondta: Íme, kérlek, uraim! térjetek csak be szolgátok házába, háljatok meg, mossátok meg lábaitokat és reggel fölkeltek és mentek utatokra." Genesis XIX 2.
Egyik oldalról hívogató, másik oldalról meg elutasító "reggel menjetek el".
Mikor a város lakói megjelennek Lót háza előtt és követelik, hogy adja ki a jövevényeket, Lót szintén ellentmondásosan cselekszik. Egyik oldalról meg akarja védeni a vendégeit a tömegtől, másik oldalról viszont saját lányait hajlandó feláldozni a vendégekért, akiket ő maga hozott be a városba és házába.
"Íme, kérlek, van nekem két leányom, akik még nem ismertek férfit, hadd vezessem ki őket hozzátok és tegyetek velük, amint jónak tetszik szemeitekben; csak ezen férfiaknak ne tegyetek semmit, mivelhogy már jöttek födelem árnyékába." Genesis XIX 8.
Hogy áldozhatja fel saját lányait a saját hibája miatt? Egyáltalán, miért élt Lót egy olyan helyen ahol ennyi bűn és gonosz lakozik?
Rav Ari Kahn írja, hogy Lót mindig is kettősségben élt. Nem tudott Ábrahám és családjával élni, mert annak ellenére, hogy tudta, hogy mi a jó ő erre nem volt képes teljes szívéből és teljesen önzetlenül. Sokkal jobban érezte magát amikor az éhínség alatt Ábrahámmal és a családdal a bűnös Egyiptomban húzták meg magukat, mert ott egy olyan közeg vette körül melyhez képest ő saját magát jónak látta. Ezért is volt az, hogy nem tudott Ábrahám és házával megmaradni mikor visszatértek Kánaánba. Ezért volt, hogy Szodomába költözött, hogy jónak tessen a helyi lakosok között. Hogy eljátszhassa, ha még hamisan és akadozva is, Ábrahám szerepét Szodoma díszletei között. Szodoma lakói is pontosan értették ezt, ezt láthatjuk abból amit mondanak Lótnak mikor ő próbálja a vendégeket mentegetni:
"És mondták: Ez az egy idejött, hogy itt tartózkodjék és már bíráskodni akar!" Genesis XIX 9.
Lótot és családját megmentik az angyalok, de Lót nem kerül vissza Ábrahám házába. Lót megmenekül, de saját lányai leitatják és összefekszenek vele. Sorsa ugyanolyan felemás, mint a tettei voltak.
Lót példája is mutatja, hogy nem elég jónak lenni egy bűnös társadalomban. Nem lehet az elefántcsont torony tetején jókat cselekedni. Aki nem dolgozik azon, hogy megváltoztassa a rosszat maga körül nem tesz eleget.
Adja az Örökkévaló, hogy teljes szívvel tudjuk fogadni a jövevényeket és jót tudjunk cselekedni másokkal hogy egy szebb világot teremtünk magunknak és utódainknak!
No comments:
Post a Comment