Mint e blog régi olvasói tudják, a tórai idézetek magyar fordítását az IMIT Bibliából másolom ide. Ez a létező fordítások közül a legautentikusabb a judaizmus szemszögéből. Ezzel együtt ez a bejegyzés egy olyan idézettel nyílik ami némi magyarázatra szorul.
Stefan Kuhn: Fractal Genesis 2
Az eredeti szöveg a "tohu va'bohu" kifejezést használja, amit magyarul "puszta és üres"-nek lett fordítva. Talán ez meglepi a kedves olvasót, de a "tohuvabohu" kifejezést meg lehet találni a Magyar Értelmező Szótárban. A benne leírtak szerint ennek a kifejezésnek a jelentése: zürzavar, felfordulás. Eredetként persze a szent szöveget jelöli meg és eredeti jelentésként pedig a "alaktalan, formátlant" jelöli meg.
Bár nem szokásom Tóra magyarázatokhoz a Magyar Értelmező Szótárt használni, de ez a magyarázat már sokkal közelebb van ahhoz amit Rási írt erről a különleges kifejezésről, ami egyébkén sehol máshol nem fordul elő a Tórában és a Tanahban úgy általában.
Rási azt írja, hogy a "tohu" jelentése "elképedtek" és a "bohu" pedig "mi benne". Tehát a kifejezés egy olyan állapotra mutat rá, amelyet nem lehet meghatározni, formátlan. Semmiképpen sem jó állapot annak ellenére, hogy ez is az I-teni teremtés része (lásd az idézet első felét). Hisszük hogy a világ jónak és jóra lett teremtve, de hogy lehet hogy történelmünk és sajnos még napjaink is tele vannak szörnyű dolgokkal? Hogy lehet, hogy már a teremtés elejéről hiányzik a jó?
A teremtés harmadik napján olvassuk hogy:
"Akkor mondta Isten: Sarjasszon a föld sarjat, maghozó füvet, gyümölcsfát, gyümölcstermőt a maga neme szerint, a melyben az ő magva benne van, a földön! És úgy lett. És előhozott a föld sarjat, maghozó füvet a maga neme szerint és fát, gyümölcstermőt, a melyben az ő magva benne van, a maga neme szerint. És látta Isten, hogy jó." (Genesis I 11-12.)
Gyümölcsfa példája különös. Az örökkévaló megparancsolta hogy legyen gyümölcsfa mely gyümölcsöt terem, ennek ellenére a földön megjelent "csak" fa, mely gyümölcsöt terem. A midrás azt írja, hogy a gyümölcsfa jelentése a parancsolatban olyan fa volt melynek magának is gyümölcs íze van. Ha valaki megnyalt volna például egy almafát annak alma íze lett volna. Mit mutat ez nekünk? Mi értelme van annak, hogy a fának a teremés íze van?
Rav Kook szerint az említett midrás a természetünk egyik alapvető hibájára mutat rá. A teremtésben és a történelem folyásában nem vagyunk képesek folyamatában értékelni a világot. Ez jelen van a saját életünkben is mert sokszor jelentéktelen de rossz események beárnyékolják az összességében jó dolgokat. Gondoljunk a szülőre, aki haragszik a gyerekére mert az esetleg rendetlen ezzel szemben a gyerek jó szívű és szeretetre méltó. Érdemes-e bánkódni apróságokért amikor a végeredmény jó?
A fa mely gyümölcsöt képes növeszteni ugyanúgy jó mint a gyümölcs, mert benne van a lehetőség a jó teremtésére. Ez igaz a földre, mely még alaktalan volt. Első gondolatra rávághatnánk, hogy a teremtés nem kezdődött jól, de mégis az "alaktalan, formátlan' állapotban benne volt a jó ami utána következett.
Ugyanígy történelmünkben és napjainkban lévő rossz dolgok is végülis magukban hordozzák a javulás lehetőségét és nekünk kötelességünk, hogy a teremtésben elrejtett lehetőséget megragadva jobbá tegyük a világot!
No comments:
Post a Comment